Sp�niel: A sp�nielek eredetileg vad�szkuty�k voltak �s sz�rnyasokra vad�sztak vele. M�ra azonban m�r egyre kevesebbet haszn�lnak vad�szatokra igazi h�zi kedvencekk� v�ltak. A sp�nielek eredeti �shaz�ja Spanyolorsz�g. (Beceneve: "Spanci")
Angol cocker sp�niel: Az angol cocker sp�niel a fajtacsoport legismertebb �s legnagyobb sz�mban tartott k�pvisel�je. Minden bizonnyal �si v�rvonalat k�pvisel, �m m�ltja tiszt�zatlan, a sp�niel n�v eredete ma is vitatott. Angol �r�sos eml�kek m�r a 10. sz�zadban is eml�t�st tesznek a fajr�l, melyet a nemesek kuty�jak�nt �rnak le, �s nagy anyagi �rt�kkel illettek. Hajdan�n speci�lis erdei szalonka vad�szatra teny�sztett�k ki, k�s�bb ny�l m�s apr�vadak vad�szat�ra is tartott�k. Az angol cocker sp�niel k�zepes testalkat�, j� ki�ll�s�, rugalmas izomzat� eb, mozg�sa egyar�nt mutat er�t �s kifinomults�got. Ma m�r ink�bb kedveltet�sb�l tartj�k, ak�r lak�sban is. J�l k�pezhet� �s okos, de �nfej�s�gre hajlamos, ez�rt figyelmes nevel�st ig�nyel. Kiv�l� t�rs: h�s�ge megingathatatlan, der�s jelleme gazd�j�t is felvid�tja. Az emberekkel roppant bar�ts�gos �s nyitott, ez�rt �rz�sre semmik�ppen sem aj�nlott, mert az idegeneket is �r�mmel fark�t cs�v�lva �dv�zli.
 Clumber sp�niel: A leger�teljesebb sp�nielt az angliai Clumber parkban teny�sztette ki New Castle hercege. A c1umber sp�niel v�rbeli vad�szkutya: terhelhet�s�ge kit�n�, jelleme nyugodt, lelkesen szolg�lja gazd�j�t. Roppant eszes kutya, kiv�l�an k�pezhet�, soha nem kapkod �s nem mutatkozik idegesnek, viselked�se megfontolts�got mutat. Csendes kutya, ritk�n ugat. Vad�szok �s erd�szek egyar�nt sz�vesen tartj�k, de h�zi kedvenck�nt is n�pszer�.
Amerikai cocker sp�niel: Csodasz�p sz�rzet �s bar�ts�gos tekintet, boh�k�s f�le· �s eleg�ns mozg�s jellemzi az angol cocker sp�nielb�l kiteny�sztett amerikai cocker sp�nielt. Ked�lyes term�szete �s szel�ds�ge, lankadatlan k�v�ncsis�ga �s elb�v�l� intellektusa ok�n f�k�nt kedvtel�sb�l tartj�k, de vad�sz�szt�ne sem kopott a teny�szt�s sor�n. A kutyaki�ll�t�sok �s versenyek szt�rja, n�pszer�s�ge �vtizedek �ta t�retlen. D�s, hossz� sz�rzete komoly gondoz�st ig�nyel, a rendszeres f�s�l�s �s kef�l�s, f�rdet�s �s ny�r�s miden t�r�d� gazda k�teless�get.
Angol springer sp�niel: Nagy m�lttal rendelkez�, �si sp�nielfajta. H�ta �s nyaka izmos, �llkapcsa er�teljes, hossz� f�l�t g�nd�r sz�r fedi, mancs�t pedig sima sz�rzet bor�tja. Arckifejez�se szel�d, mozg�sa �l�nk, figyelme kiterjedt, a k�rnyezet v�ltoz�sait ugat�ssal jelzi gazd�j�nak. Keresi az ember t�rsas�g�t, sok t�r�d�st ig�nyel, k�l�n�sen boldog, ha gyerekekkel j�tszhat. Eredetileg vad�szkutyak�nt tartott�k, �gy rengeteg mozg�st ig�nyel, futni �s �szni egyar�nt szeret. Kiv�l� t�rs, �m rosszul viseli a mag�nyt, ha elhanyagolj�k, k�nnyen �nfej�v� �s konokk� v�lhat.

A sz�veg a wikip�di�r�l van!
Ha t�bbet akarsz emgtudni a sp�nielekr�l n�zz be ide: www.gportal.hu/lilmok