Tacsk�: A tacsk� v�ltozatainak eredete a r�gm�lt id�kbe ny�lik vissza. Egyiptomban tal�ltak olyan eml�keket, melyeken megtal�lhat� ez a r�vid l�b�, hossz� h�t� kutya.  tacsk� alapvet�en vad�szkutya, mindamellett nagyon j�l alkalmazkodik a v�rosi tart�shoz is. Kotor�keb, ez�rt aki erd�k�zelben tartja tacsk�j�t sz�molnia kell azzal, hogy elsz�khet vad�szni. A vad�szatban az �n�ll�s�g a legnagyobb er�nye, ez�rt az �letben is nagyon �n�ll� �s akaratos. Tart�sa k�vetkezetess�get ig�nyel. R�vid l�bai ellen�re sportos �s mozg�kony. Marmagass�ga: 16-26 cm, t�mege: 3,6–9 kg. H�rom m�ret �s h�rom sz�rv�ltozat elfogadott az FCI-fajta standard alapj�n: A m�retek: standard, t�rpe, kaninchen A h�rom m�retet a mellb�s�g alapj�n k�l�nb�ztetik meg. Sz�rv�ltozatok: r�vid sz�r�, hossz� sz�r�, sz�lk�s sz�r�. Az angolsz�sz orsz�gokban a fajtastandard csak k�t m�retet ismer el, a standard �s a t�rpe m�retet. A sz�rv�ltozatok megegyeznek az FCI-standarddal. V�rhat� �lettartama:14-17 �v. Mellkasa dombor�, hossz� hasa felh�zott. Mancsai sz�lesek, �vben hajl�k, ujjai szorosan z�r�dnak, karmai s�t�tek. Farka nem t�l hossz�, a v�ge elv�konyodik. Feje megny�lt, elv�konyod�. Orrt�kr�nek sz�ne a sz�rzett�l f�gg�en barn�t�l feket�ig v�ltozik. �llkapcsa er�s, fogai oll�s harap�s�ak. Sz�rzete sima, r�vid, testhez simul�. S�lya kb. 4 kg. A kaninchen tacsk� mellkask�rm�rete 30 cm-ben lett meghat�rozva 2 cm t�r�ssel. A h�rom sz�rv�ltozat ugyan �gy megjelenik mint a nagyobb m�retekn�l. Kis m�rete ellen�re igazi vad�sz. Napjainkban is haszn�lj�k vad�szatban. Rendk�v�l kedves, j�l alkalmazkodik, ez�rt lak�sban val� tart�sra kifejezetten aj�nlott. Csal�dban igyekszik mindig a k�z�ppontban lenni (igazi toy-kutya), amit megnyer� jellem�vel hamar el is �r. Megfelel� menjyis�g� mozg�ssal nagyon j�l b�rja az eg�sz napos v�rakoz�st is gazd�j�ra. V�ltozatai:

• R�vidsz�r� tacsk�
• Sz�lk�ssz�r� tacsk�
• Hossz�sz�r� tacsk�
• Norm�l tacsk�
• T�rpe tacsk�
• Kaninchen tacsk�

A sz�veg a wikip�di�r�l van!