�r szetter: Kialakul�sa az 1700-as �vekre tehet�. �rorsz�gb�l sz�rmaz� fajta. Kialak�t�s�ban szerepe lehetett az �r v�zisp�nielnek, a gordon szetternek �s a springer sp�nielnek. Marmagass�ga 64-69 centim�ter, t�mege 27-32 kilogramm. V�r�s-feh�r sz�nezet� rokonain�l kecsesebb fel�p�t�s�, �l�nk, mozg�kony, j�t�kra mindig k�sz kutya. N�pszer� csal�di kedvenc, de nem szabad elfelejteni, hogy sok mozg�st �s foglalkoz�st ig�nyel. M�s szetterekn�l l�nyegesen nehezebben szoktathat� engedelmess�gre, de kell� kitart�ssal nagyszer� t�rss� nevelhet�. Mellkas�n gyakran l�that� kisebb feh�r folt, ami nem sz�m�t diszkvalifik�ci�s hib�nak a ki�ll�t�sokon. Hossz� sz�rzete rendszeres �pol�st ig�nyel.

A sz�veg a wikip�di�r�l van!