Zsirf: A zsirf afrikban s, prosujj pats llat. Termszetesen emls. neki van a leghosszabb s legmagasabb nyaka a szrazfldi l lnyek kztt. Ilyen hossz nyakkal, nem okoz gondot a nvnyev llatnak a fk legtetejre is benylni. Levelekkel, virgokkal, termsekkel tpllkoznak, amit svnyi anyagokrt olykor nmi flddel egsztenek ki. Magassguk kb. 3,3 m. Labai is rendkvl hosszak. A fara alacsonyabb a marnl. Fekete pamacsban vgzd farka 75 centimter s 1 mter kztt mozog. Nyelve nagyon hossz, elri a 45 centimtert. A nemek sznezetket tekintve egyformk, de a tehenek kisebbek. A bikk testtmege megkzelti akr a 2 tonnt. A nstnyek viszont kb. 1 mzssak. az jszltt zsirfok, mg 2 mter magasak s 5 kg-osak. A zsirfok kt szarrval is rendelkeznek, amelyek brrel vannak bortva. A faj nappali letmdot folytat. Inkbb a hvsebb idbe indulnak tpllk utn. llva alszanak, akrcsak a lovak. De van olyan is amikor lefekszenek, s fejket hts lbukra teszik. Trsas llatok, 10-20 tag csordkban lnek. Csendes llatok, kommunikcijuk tbbnyire infrahangok segtsgvel trtnik, br vsz esetn khg, horkant vagy spol hangot is kiadhatnak. Krdz llatok. a hm zsirfok przs eltt mindig megllaptjk, hogy a nstny zsirf fogamzkpes llapotban van-e. A vemhessg 457 napig tart. A kicsik mjus-augusztus krnykn jnnek vilgra. lltalban 1 zsirf szletik, de volt mr olyan eset is, amikor ikrek szletett. A zsirf szletse utn 15 perccel mr tud jrni. Vdett llat!!! (Az informcikat a mozzilbl gyjtttem)

|