Oroszl�n: Az oroszl�n a macsak�f�l�k csoportj�ba tartoz� eml�s. � a legnagyobb termet� macskaf�le. Ez�rt is h�vhatj�k �ket a "kir�lynak". De persze nem csak ez lehet az oka. Biztosan k�ze van ahoz hogy � van a t�pl�l�kl�nc v�g�n. Gyakran k�l�n fajnak tekintik az eur�pai barlangi oroszl�t, amely az utols� j�gkorszak idej�n egy�tt �lt �seinkkel, valamint az amerkiai oroszl�nt (kihalt). Az oroszl�n nagyon sok helyen volt a jelk�pe valaminek: pl.: Nagy-Britanni�ban, K�n�ban. Nagyon sok figyelmet szenteltek ennek az �llatnak a m�v�szetben �s az irodalomban. A barlangrajzokon is sokszor l�that� �s a Bibli�ban is fontos szerepet t�lt be. Az oroszl�nok h�sev� ragadoz�k melyek csal�dokban �s falk�kban �lnek. A csal�d nagyobb r�szben n�st�nyekb�l, k�lykeikb�l, �s egy vagy t�bb rokoni kapcsolatban �ll� h�mb�l �ll, melyek a feln�tt n�st�nyekkel p�rosodnak. Az egy falk�ba tartoz� n�st�nyek is rokons�gban �llnak egym�ssal. A h�mek nem igaz�n t�rik el a m�s falk�ba tartoz� h�meket. Ez a n�st�nyekre is vonatkozik.
A n�st�nyek �lltal�ban 5 k�lyk�t hoznak vil�gra. A vemhess�g 3 h�napig tart. A k�lyk�k 18 h�napon kereszt�l szophatnak de norm�l esetben m�r 8 h�t ut�n lev�lasztja �ket az anyjuk. Sok k�ly�k �hen hal, m�sokat m�s nagyragadoz�k t�madnak meg, �s a falk�t �tvev� h�mek is sok k�lyk�t meg�lnek. Az�rt hogy a n�st�ny p�r h�ten bel�l �jra ivarz� k�pes legyen.
Az oroszl�nok csapatban szoktak vad�szni. Hisz olyan �llatokra vad�sznak (pl.: zebra, zsir�f, kafferbivaj) amelyekkel nem k�nny� egyed�l szembesz�llni. a n�st�nyek szoktak vad�szin de n�ha a h�mek is beseg�tenek. Az oroszl�n zs�km�ny�nak a nyak�ra harap, de olyan is szokott lenni hogy befogj�k az orr�t hogy ne kapjon leveg�t. Ezzel elt�ri az �ldozat nyak�t. Az egyik �llat lek�ti az �ldozat figyelm�t, a t�bbiek pedig a hal�los t�mad�s lehet�s�g�re v�rnak.