Delfinek: Te is hallottad m�r, hogy a delfin m�r majdnem olyan okos mint az ember? �n ebben nem k�telkedem. Hihetetlen intelig�nci�val rendelkeznek az �sszes t�bbi �llathoz k�pest. Nagyon ragazkod�ak, �s szeretetre m�lt�k. Az �llatok azon viselked�sform�it, melyek a k�rnyezetb�l �rkez� inform�ci�k feldolgoz�s�val kapcsolatosak, �sszefoglal� n�ven kognit�vnak nevezz�k. Ilyen a t�rsas kapcsolatok �rtelmez�se, a probl�m�k megold�s�ra val� �rtelmez�s, az �ntudat, a kommunik�ci�. Ha m�r a komunik�ci�n�l tartunk, �rdemes tudnunk hogy a delfineknek k�t komunik�ci�s "fajt�ja" van, a kattog�sok �s a f�tty�k. A f�tty�k a fajukon bel�l l�v� komunik�ci�t szolg�lja. k�r�bel�l egy m�sodperces f�tty, igen �les hangon. Az az �rdekes, hogy minden delfin m�shogy f�ttyent. Mindegyknek meg lehet k�l�nb�ztetni a fangj�t.
Gordon Gallup a majmokkal v�gzett k�s�rletet. A k�s�rlet l�nyege az volt, hogy a majmok felismerik-e magukat a t�k�rben. Ezen a teszten �t is mentek.Egyszer valaki, pontosabban Diana Reiss ugyan ezt a k�s�rletet v�gezte el a delfineken is. A k�s�rletben 2 delfin szerepelt. A medence egyik fal�ra tettek egy t�kr�t. A delfinek test�re festettek sz�nes foltokat, amiket t�k�r n�lk�l nem l�thattak a delfinek. A delfinek ekkor oda�sztak a t�k�rh�z �s olyan testhelyzetet vettek fel, hogy a lehet� legjobben lehessen l�tni a foltot. azt vizslatt�k egy darabik, ami pedig azt bizony�tja, hogy el�z�leg felismret�k magukat a t�k�rben. A delfinek nagyon hasonl�tanak az emberekre. Ezt m�sok is bebizony�tott�k. ausztr�lia partj�n�l ugyanis megfigyelt�k hogya delfinek tengeriszivacsot tettek az orrukra. Ez arra volt j� hogy amikor �tkutatt�k az aljzatot nem s�r�lt meg az orruk. Azonban ez a szivacshaszn�lat nem minden delfin  jellemz�. Megvizsg�lt�k �ket (DNS vizsg�lattal) �s kider�lt hogy ezek a delfinek rokonai egym�snak. Ez att�l lehet hogy ez egy �r�kl�tt viselked�si forma. arra k�vekteztettek hogy ezt a viselked�st a l�ny delfinek tudj�k eltanulni az anyjukt�l. H�t nem hihetetlen?