Hzityk: A tyk a fcnflk csaldjba tartoz szrnyas llat. A baromfikhoz soroljk ket. Az emberek a hst, s tojst fogyasztjk. A hmivar hzitykoknak kakas a neve. A n ivar hzityk a toj. A kicsit csibnek hvjk, s a tojsokon l tojt kotlsnak. A serdl korban lv tykokat hvjk csirknek. A hzityk sja, lltalban 5 vagy 7 kg. A kakas nehezebb a tojnl. A tykoknak van tarajuk, amely a kakasoknak nagyobb. Ez lltalban piros szn. A lbokon, 3 ujj elranz s egy htra. Az idsebb kakasok sarkantyval rendelkeznek, amely vdekezsre szolgl. Tollazata igen sznes. A kakasnak dszesebb a tollazata. A tyk vente szkor vltja tollt. Ilyenkor a legszebb a tollazatuk. A tykoknak nagyon rossz a ltsuk, gy amikor jrnak elre-htra billentik a fejket, hogy felmrjk krnyezetket. A kakas reggelente, vagy hajnal tjn kukorkolni kez. Ez lltalban gy hangzik: "kukurik". Nagyon sok mesben szerepel a kakas, ahol a gyerekek mr jl ismerhetik ezt a hangot. A tykok magvakat, gilisztkat, csigkat, rovarokat, egereket esznek. Nagy begyk van, amelyben kvek segtsgvel rlik meg az telt. A kakas gy "udvarol" a tojnak, hogy tncolni kezd, s szrnyval megrinti a talajt majd felugrik a toj htra. Egy tyk vente kpes 300 tojst rakni. A keltsi id 21 nap. Ezek az llatok lltalban 5-7 vig lnek. Persze vannak olyan esetek amikor elrik a nyolcadik vagy kilencedik vet. Forrsknt a wikipdit hasznltam.

|