Bengli: A bengli hzimacska egy vadmacskafle, a bengli leoprdmacska s egy hzimacska keresztezsbl mestersgesen lrtehozott hibrid. Az els bengli macska e kt faj vletlen prosodsbl szletett, tervszer tenysztse az 1980-as vekben kezddtt Amerikban. Azzal a cllal kezdtk a fajtt kialaktani, hogy ltrehozzanak egy vadmacska klsej, de hzimacska termszet j macskafajtt. A bengli macsknak jellegzetes mintzat, puha bundja van. A leggyakoribb az "eredeti", pttys bundj, de mr tbb sznben kitenysztettk. Alapfelttel, hogy a bunda pettyes vagy mrvnymints legyen (ltalban barna alapszn), de lteznek vilgosabb, n. szpia, fehr n hbengli s teljesen fekete vltozat is. A hbengli rdekessge, hogy szeme kk. A fajta jegye, hogy a homlokon lthat legyen a cirmos macskkra jellemz M-alak rajzolat. Feje szles, kerek, testhez viszonytva kicsi, pofaprni erteljesek. Flei blsek, orra szles. A test izmos hossz, a bunda tmtt, sr s rendkvl finom, prmszer. Lbai ersek, farka kzphossz, a vge mindig fekete. Szeme k alak, kiss mogyorvgs. Szne lehet srga, vagy zld (a hbengli esetben a szemszn mindig kk). Az els genercis bengli macskk br hzimacska klsejek voltak, termszetk azonban vad volt. A mai bengli macskk tbbsge bartsgos, kivl laktrs. Nagyon kvncsi, szeld, ragaszkod, br egyltaln nem "lmacska". Nha akaratos, sajt akaratt rvnyesti, kiss nfej, de trelmes. Jtkos, sz szerint kutyatermszet. Szereti a jtkokat a kutykhoz hasonlan apportrozni s visszahozni. Nhny bengli macska kifejezetten kedveli a vizet, br ez nem vonatkozik minden egyedre. Przhoz jl hozzszoktathat, intelligens fajta. Sokat nyvog, hangos s beszdes fajta. Hosszszr vltozata nincs.
A szveg a wikipdirl van!

|