Gep�rd: Ezek az �llatok a macskaf�l�k csal�dj�ba tartoznak �s azon bel�l az acinyox (ennek jelent�se: "nem mozg� karom", mivel a gep�rdok ha behuzz�k karmaikat akkor is l�that�ak) nembe tartoznak. Ragadoz� �s rendk�v�l gyors. Gyakran nevezik a leggyorsabb sz�razf�ldi eml�snek, mivel a 110 km/�r�t is el�rheti. A gep�rd teste arcs�nak �s t�r�kenynek t�nik, de a l�tszat csal, ugyan is igen izmosak. Mellkasa dombor�, hasa pedig m�lyen beh�zott. Kicsi feje van, kis kerek f�lekkel, r�vid orral, �s magasan l�v� szemekkel. Orrlyukai nagyon nagy a maxim�lis oxig�nbevitel miatt. Egy�bk�nt orr�nak k�t oldal�n k�nycsepp szer� fekete mint�zat van. Bund�juk fekete p�tty�s. B�r vannak olyanok is amelyeknek a p�ttyei �sszeolvadtak, ilyen pl. a kir�lygep�rd. Van alb�n� gep�rd, van sz�rkesz�n�, melan�zisos (fekete) �s ezek mind mut�ci�k sor�n lettek ilyenek. Gyakran el�fordul, hogy �sszekeverik a leop�rddal. Hasonl�s�g t�nyleg van, de pl. az a k�nycsepp csak a gep�rdoknak van. A gep�rdok is, macskal�t�kh�z h�en, tudnak dorombolni amikor besz�vj�k a leveg�t. Szinte az �sszes t�bbi nagymacska nem tud dorombolni, b�gni viszont igen, ami a gep�rdnak nem megy. A gep�rdok nagy va��sz�n�s�ggel Afrik�ban alakultak ki.  �zsi�ban kb. 11 milli� �vvel ezel�tt jelentek meg. A gep�rdok 20-24 h�napos korukra lesznek ivar�rettek. A szaporod�si id�szak egy �vig is eltart. A n�st�nyek 90-95 napos vemhess�g ut�n 1-5 k�lyk�t hoz vil�gra. Sok macskaf�l�t�l ellent�tben, a gep�rdok m�r sz�let�sukkor viselik a jellegzetes p�tty�ket. A k�lyk�k 13-20 h�napos korukra hagyj�k el az anyjukat. A gep�rdok sokhelyen a kihal�s sz�l�n �llnak. A gep�rdokat a legnehezebb �j k�rnyezetbe teleo�teni az �sszes nagymacska k�z�l. Az �llatkertek sajnos nem tudnak nekik el�g helyet biztos�tani, mert a gep�rdoknak nagyon nagy a mozg�sig�ny�k. Ez�rt ritk�bban l�thatunk gep�rdokat az �llatkertekben. A cikk meg�r�s�hoz a wikip�di�t haszn�ltam seg�ts�g�l.