Man-szigeti macska: A Brit-szigetekhez tartoz Man-szigetrl szrmazik, ahol a 18. szzad tjn jelent meg. A sziget laki stubbinnak hvjk. Eredetre vonatkozan szmos legenda ismert, az egyik szerint az znvz kezdetn, mikor No bezrta a brka ajtajt, vletlenl levgta a macska farkt,a msik szerint az 1600-as vek elejn a Spanyol Armada hajtrttjeknt kerlt a szigetre a fajta se, a harmadik szerint pedig az r hdtk vgtk le a szigeten l macskk farkt, hogy azt trfeaknt a sisakjukra tzhessk. Voltak akik azt feltteleztk, hogy a fajta a nyl s a macska keresztezdsvel jtt ltre. A farok elvesztse valjban a founder effektus kvetkezmnye volt, amely a sziget teljes macskapopulcijt rintette, a farkatlansgot okoz gn ugyanis dominnsan rkldik. A gn duplzdsa a gerincproblmk kialakulsa mellett hallos kvetkezmnnyel is jrhat, spontn abortuszt idzve el, gy a proztats biztonsgosabb, ha az egyik szl nem rendelkezik a farkatlansgot eredmnyez gnnel.[4] (Ehhez hasonl genetikai problma figyelhet meg a skt lgfl fajtnl is. Meglehetsen intelligensnek s rendkvl jtkosnak tartjk. Viselkedse kiss kutyaszer, elfordul hogy visszahozza az eldobott trgyakat. Jl tri ha przon vezetik. Kedveli az emberek trsasgt, sok figyelmet ignyel, a hossz ideig tart magnyt nehezen viseli, emiatt idelis trsllat nagyobb csaldok szmra is. Egyes tenysztk szerint kedveli a vizet, ami idelis a tisztn tartsa rdekben. Szvesen jtszik vzben, alkalmasint bel a cspg vzcsap al is. Habr nem idomthat a kutykhoz hasonlan, egyszer parancsokat mgis megrthet. lvezi ha tljrhat az emberek eszn. Idnknt makaccs vlhat. Viselkedse hasonlt a bengli s az ocicat fajtkhoz. A manx macskk szvesen ldzik a mozg trgyakat, egymst vagy a kzelkben lev tbbi llnyt (akr az embereket is). Lgy hangon dorombolnak, nyvogsuk elnyjtott morgsra vagy gyors csiripelsre emlkeztet. Egyarnt vannak kztk csendes s gyakran, vltozatos mdon kommunikl pldnyok.
A szveg a wikipdirl van!
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
