Depresszi�: R. Sapolsky egy amerikai agyspecialista, aki vizsg�lta a depresszi�t. Szerinte ez a betegs�g az �tviv�anyagokkal �s  neurotranszmitterekkel�ll �sszef�gg�sben. Ezek olyan anyagok amelyek az agyban az �rzelmeket ir�ny�tj�k. Ez emberekre �s kuty�kra egyar�nt igaz. A kuty�k eset�ben a legk�zismertebb ’neurotranszmitter’ a szerotonin, ami a j� hangulat�rt, �letvid�m viselked�si megnyilv�nul�sok�rt felel�s. Min�l kevesebb a szerotonin sz�ma ann�l jobban cs�kken a kutyus �nbizalma, d�nt�k�pess�ge �s val�sz�n�bb hogy depresszi�ba esik. Viszont amelyik kuty�nak t�bb a szerotonin sz�ma az sokkal vid�mabb term�szet�, b�tor �s mozg�konyabb.
A hangulatv�ltoz�s egy bizonyos m�rt�kig teljesen norm�lis, ez emberekkel is megesik. Lehet hogy az egyik nap m�g jobb kedv� �s j�t�kosabb, a m�sik nap meg kev�sb� de ilyen esetben m�g nem kell agg�dni. Id�j�r�sv�ltoz�sn�l is megeshet  l�gnyom�sv�ltoz�s meg�rz�se miatt. Egy tegnapi t�ra, s�t�ltat�s vagy b�rmi f�raszt� program megviseltebb� teheti, ilyenkor teljesen norm�lis hogy t�bbet pihen, fekszik…stb… De miut�n kipihente mag�t �jra a r�gi lesz. J
De vannak olyan esetek amikor m�r kezel�sre van sz�ks�g. Pl. amikor nem t�rt�nt semmi kiv�lt� esem�ny ami miatt ilyen hangulata lenne �s 2-3 napn�l t�bb ideig megszokottn�l elt�r�en viselkedik: sokkal kimer�ltebb, sokat fekszik, kevesebbet eszik, nincs kedve j�tszani mint r�gen, cs�kken a tests�lya, nem v�rja a r�gen im�dott s�t�ltat�st…stb.. Viszont van a reakt�v depresszi�, amikor a kutya aktivit�sa megn�: sokkal nyugtalanabb, v�ltoztatja fekv�hely�t, keveset alszik, j�rk�l �ssze-vissza. Ha b�rmelyik k�z�l fel lehet ismerni a kutyusod akkor egy�rtelm�en kezelni kell, ha komoly a baj m�g szakember seg�ts�g�vel is.

• Gazdi vagy k�zeli bar�t elveszt�se
• �llatt�rs elvesz�t�se
• Bez�rts�g
• Tart�si k�r�lm�nyek megv�ltoztat�sa
• Elk�lt�z�s